A Független Színház Magyarország ebben az évben ünnepli 15. születésnapját. Az évforduló alkalmából megosztjuk veletek a társulat létrejöttének történetét. Az első részben kiderül, hogy miként választottuk a nevünket. Tartsatok velünk hétről hétre és ismerjétek meg a hősgyár születésének meséjét.
Van egy gyár a világon, amelyben a dolgozók igen boldogok. Ez a gyár nagyon vidám hely, mert igaz ugyan, hogy nincsenek falai, gépei, sőt, még raktára sem nagyon van neki, de az itt dolgozók úgy szeretik egymást, mintha testvérek lennének. Tudják, hogy a munkájuk fontos, mert az itt készült termékek adnak erőt és hitet az embereknek abban, hogy az élet elviselhetőbb tudjon lenni, ha látják a szép és az okos dolgokat.
Nagyon okosak vagytok, hogy kitaláltátok, ebben a gyárban valóban nem élelmiszereket, vagy fegyvereket gyártottak, hanem történeteket és hősöket.
Az ünnepség
Nagy ceremóniára készültek a dolgozók, mert az egyik történet annyira megtetszett néhány embernek, hogy azt mondták, ez a történet kapjon olyan plecsnit, ami kiemeli a többi közül. Mindenféle rendű és rangú uraságok tapsoltak a hősöknek, akik eljátszották ezt a történetet és a gyártóiknak, akik lehetővé tették, hogy látható is legyen a történet.
Hazamentek a hősök és a gyártók a mulatságról. Nézegették a konyhában, az asztal kockás abroszán a bekeretezett okleveleket. Vidámkodtak maguknak, gyakran emelték jobb kezüket a szájukhoz. Az egyik hős apukája megszólalt:
“El kellene nevezni titeket, kellene valami nevet kapjon ez a gyár”.
Abban megállapodtak, hogy valami színháznak nevezzék el.
Találgatták mi legyen a neve.
“Az emberek színháza” – mondta valaki. Ez túl általános, mondta az apuka.
“Tolerancia Színház” – mondta a másik. “A tolerancia hamar kimegy a divatból” – mondta az apuka.
-”Hát akkor mi legyen?” – kérdezték.
“Azt mondták rólatok, hogy függetlenek vagytok, igaz?” – kérdezte az apuka.
“Igaz, igaz”- mondák a hősök és a gyártók.
“Színház is vagytok, hiszen történeteket és a hősöket gyártotok, igaz?”
“Igaz, igaz”- mondák a hősök és a gyártók.
“Ráadásul ma van a színházi világnap!” – derült fel az apuka.
“Ööö…” – hümmögtek a hősök és a gyártók.
“Magyarok is vagytok, hiszen itt éltek Magyarországon, igaz?”
“Igaz, igaz”- mondák a hősök és a gyártók.
“Hát, akkor legyen Független Színház Magyarország. Hazamegyek, kutyaütők, megcsinálom a honlapotokat, haljak meg!”
Így is lett.
Egy-két évre rá, sok-sok gyár állította magáról, hogy független.