Békamesék

„Az én szerepem az lesz,
Hogy díszbékaként igazoljam,
Milyen szép és befogadó a nem békák világa!”

A színdarab előzménye Leonor Teles „Egy batrachi ballada” című kísérleti rövidfilmje. A művésznő filmjében portugál üzletek bejáratánál lévő békaszobrokat tör össze, amivel felhívja a figyelmet egy diszkriminatív gyakorlatra. Ezeket a bájosnak tűnő békaszobrokat ugyanis Portugália-szerte a romák távoltartása céljából helyezték ki a boltok bejáratához. Arra vonatkozóan számos történetet ismerünk, hogy a boltokban követik a biztonsági őrök a romákat, és hogy számos klubba be sem engedik őket. De magukról a békákról ritkán esik szó! Kik ezek a békák? Sok esetben maguk a cigány kisebbség tagjai. A többségi társadalmak ugyanis mindig előszeretettel alkalmazták a kisebbségek tagjait azért, hogy azok távol tartsák vagy éppen megregulázzák a sajátjaikat.

A Balogh Rodrigó által rendezett előadásban egy békacsalád három generációjának történetét ismerjük meg, akik közül két generáció őrző-védőként, kidobóként tud munkához jutni, ezáltal gyakran saját közösségük tagjaival is szembe kerülnek, meghasonulnak identitásukkal. A történetben szereplő család tagjai generációról generációra fejlődnek, míg legfiatalabb tagjuk zenészként őrbékából díszbékává válhat. Művészetével már a királylány szívét is meglágyítja, aki szerelmes lesz a békafiúba. A királylány csókjától persze a békákból hercegek lesznek.

Közreműködők

Író – Balogh Rodrigó, Illés Márton
Rendező – Balogh Rodrigó
Szereplők – Babindák István, Balogh Orsolya, Nemcsók Nóra, Oláh Norbert / Szegedi Tamás András, Varga Dávid
Zene – Babindák István, Kovács A. Máté
Technikai vezető – Szegedi Tamás András
Rendezőasszisztens – Sarlós Ágnes

Ogre para – avagy nézz szembe az igazsággal!

Az “Ogre para, avagy nézz szembe az igazsággal!” című bábelőadás egy fiatal roma fiú középiskolás éveit mutatja be, akinek a legnagyobb félelme, hogy kiderül a származása. A történet ennek a félelemnek a legyőzéséről, önmagunk büszke vállalásáról és arról szól, hogy mindannyiunknak vannak nehézségei, amiket nem kell eltitkolnunk.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy fiatalnak, akinek egy új környezetben kell helytállnia? Mi lehet a sikerének a titka? Hogy érheti el, hogy népszerű lehessen az új környezetben? Az “ogre para” egy tizenkét éves srác életét nehezíti meg. Hogy elmeneküljön a félelmei elől, minden erejével azon van, hogy új sulijában az újdonsült barátai előtt rejtve maradjanak a titkai. Ádám, a főszereplő, minden lehetőséget megragad, hogy népszerű legyen, ám az elismerést és a sikert nem adják ingyen és előbb-utóbb fény derül az igazságra. Ekkor lesz valódi szerepe a barátságnak, a bizalomnak a bátorságnak és a mindent körülölelő szeretetnek!

Közreműködők:

Szegedi Tamás – Ádám / Ogre kapitány
Alexits Rita – Töttös / Anyu
Németh Viktória – Lili / Tanárnő
Varga Norbert – Pufi / Rendőr bratyó

Zene – Babindák István
Látvány/vizuál – Oláh Norbert
Rendezőasszisztens – Szegedi Szilárd
Rendező, író, díszlet – és bábtervező – Szegedi Tamás András

Czinka Panna – Boszorkánycsárdás

A hányattatott sorsú Czinka Panna, már 9 évesen úgy szólaltatta meg hegedűjét, hogy csodájára jártak az emberek. Tehetségének köszönhetően földbirtokosa saját pénzén taníttatta hegedülni, s a kis cigánylány 12 éves korára igazi virtuóz művésszé vált. Cigány karavánnal járta az országot, gyakorolt, muzsikált szorgosan, mikor kellett bujdosott, mikor engedték neki, zenélt. Egyszer egy magyar ezred táborához közel tanyázott a karaván, mikor megjelent egy délceg katonatiszt. A fiatal nő sorsának minden keserűsége ellenére nyitott szívvel fogadta. A szerelem percről-perce bontakozott ki kettejük között. A magyar katona és a bujdosó cigánylány közös útra léptek. Ám a cigányok üldözése mindkettejük életére kihatott. Szerelmüket beárnyékolja a sok bántás, rosszakaró és kinek-kinek a maga népe iránt érzett szeretete. Igaz a mondás, miszerint a szerelem mindent legyőz? Ha választani kellene párkapcsolat és karrier között ki, mit választana? Az eltérő származás véget vethet a nagybetűs szerelemnek? Történetünk szerelmi szála fiktív, de az előadás történelmileg pontos eseményeket ír le. Hetven percnyi időugrás várja a nézőket a természet lágy ölén. Autentikus élőzene kíséretével mutatjuk meg azt a kort és azt a nőt aki elsőként ért el áttörést a cigányzenében.

Közreműködők:

Czinka Panna – Farkas Ramóna
Katona/apa/bohóc – Pásztor Máté
Küllő/Klarinét – Babindák István
Vonó/Hegedű – Baranyi Zoltán
Szalonna/Cimbalom – Vidák Béla

Rendező – Boda-Novy Emília
Író – Boda-Novy Barnabás
Producer – Balogh Rodrigó
Jelmez – Inotay Tekla
Rendezőasszisztens – Szűcs Adrienn

Az előadást 12 éves kortól bárkinek ajánljuk.

Állati színjáték

“Más a színünk, más a fajtánk, máshogy gondolkodunk,
de együtt valahogy mégis könnyebben boldogulunk.”

Az Állati színjáték (Valcz Péter színdarabja nyomán) vidám, interaktív családi előadás barátságról és színházról, amin gyerekek és felnőttek egyaránt jól tudnak szórakozni. Különböző állatokból álló színházi társulatról szól, akik nem tudják felvenni a versenyt a mai kor igényeivel, ezért kénytelenek feloszlani, egyedül kell megállniuk a helyüket a nagyvilágban, színház nélkül. A társulat tagjai között megismerhetjük a kiöregedett társulatvezető kobrát, a komikus majmot, a fiatal szívtipró tigrist, a primadonna macskát és a segítőkész vakondot.

A tagoknak talpon kell maradniuk, hogy megtanulják ki miben jó, miben kell változnia, hogy végül összetartóbb csapattá váljanak. A történet végére rájönnek, hogy sokkal többre mennek együtt, mint magányosan. A színház olyasmit adhat mindenkinek, amire a virtuális valóság nem lehet képes. Miben rejlik egy közösség ereje? Hogyan érhetünk el változást közösen? Az előadás többek között ezeket a kérdéseket járja körül.

Az előadást öt éves kortól mindenkinek ajánljuk. Így gyerekek és felnőttek egyaránt biztonságos körülmények között, a szabadban élhetik át hosszú idő után újra a színház örömét.

Közreműködők

Producer – Balogh Rodrigó
Író, rendező – Csányi Dávid
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra
Szereplők – Balogh Orsolya, Csányi Dávid, Gerlits Réka/ Vincze Erika, Nemcsók Nóra, Pápai Rómeó
Dramaturg – Illés Márton
Zene – Sebesi Tamás
Jelmez – Szabó Luca
Sminkmester – Szabó Judit

Falunap

Hogyan lehet túlélni, mivel segíthetünk egymásnak és társainknak a sokszor kilátástalan gazdasági helyzetben? Hogyan válhat sikeressé egy gyerekét egyedül nevelő asszony ott, ahol nincs munkalehetőség? Mennyiben tehetőek felelőssé az “előkelőségek” ténykedéséért a közemberek? Hasonló kérdésekre kapnak választ a Gellért-hegy buja oldalában sétáló faluturisták, miközben a falu különleges ínyencségeit is megkóstolhatják.

A ’Falunap’ egy képzeletbeli zsákfaluba, Láposra kalauzolja el a nézőket/látogatókat, akik egy hátrányos helyzetű település lakóinak mindennapjaiba kapnak betekintést. Az előadásra egyaránt várjuk a társadalmi témák iránt érdeklődőket, a színház szerelmeseit, a séta és a gasztronómia rajongóit, és azokat, akik éppen gyerekükkel vagy kutyájukkal szeretnének kulturális élményben részesülni. Ha szívesen kimozdulnál a városból vidékre, de erre még sincs lehetőséged, mi helybe hozzuk a magyar falut.

Az előadást Durst Judit évtizedes kutatása inspirálta, amely olyan arcát mutatja meg a magyar vidéknek, és a hátrányos helyzetű közösségeknek, amelyet legtöbben aligha ismerhetünk. A darabot roma és nem roma színészek sokszínű társulata adja elő – éppen olyan sokszínű közösség, mint amilyenek a magyar falvak zömének lakosságát alkotják.

Az előadás a Summa Artium és az Európai Unió “Kreatív Európa” keretprogramjának támogatásával valósul meg. 

Közreműködők

Rendező – Balogh Rodrigó
Szereplők – Balogh Orsolya, Boda-Novy Emília, Csányi Dávid, Kőszegi Judit, Pászik Cristopher, Stubnya Béla
Mozgásrendező – Nagy Henrik
Dramaturg – Illés Márton
Zene – Csányi Dávid és Kovács A. Máté
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra

SELEJTESEK

„Miért, te tettél bármit bárki másért magadon kívül az életben? Te mit teszel azért, hogy jobb legyen az egészségügy? Hogy jobb legyen a betegeknek?”

Mit gondolunk az egészségügyről? Mi az, amit megéltünk, és mi az, amit csak feltételezünk egy kórházról? Milyen bosszantó várakozni, ha betegek és kiszolgáltatottak vagyunk? Milyen tapasztalataink és előítéleteink vannak azokkal a roma, droghasználó vagy éppen szélsőséges fiatalokkal kapcsolatban, akiket magunk mellett találhatunk egy kórteremben? Az egészségügy számos ponton támadható és mindannyiunknak van legalább egy horror története egy goromba nővérről, mogorva orvosról, kicsit sem tiszta kórteremről vagy elviselhetetlen betegtársról. De nézzük más szemszögből a kérdést, mit tehetünk a változásért? A Független Színház Magyarország produkciója eltérő szempontokat vet fel az egészségügy és általában az együttélés kapcsán. Az előadás négy fiatal történetét mutatja be, megismerjük betegségüket, egymáshoz való viszonyaikat, előítéleteiket egymással és a világgal szemben. A fiatalok mégis továbblépnek a panaszkodáson és a köztük lévő különbségeken, és együtt próbálnak tenni valamit.

Rendező – Balogh Rodrigó
Dramaturg – Illés Márton
Előadók – Balázs Barbara, Godó Irén, Godó Katalin és Lakatos Dániel
Mozgásrendező – Horváth Gyula Antal
Vizuál – Illés Péter és Vincze Alina
Angol fordítás – Sipos Tímea

A legnehezebb szó

„Számodra mi a legnehezebb szó? Mi az a szó, amit nehezen mondasz ki és miért?”

A színdarab a Skóciában élő utazó cigányok („travellerek”) közösségéhez tartozó Jess Smith író, költő és storyteller állampolgári aktivitásáról szól. Hősünk nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bocsánatkérést követeljen a skót travellerek évszázados sérelmeiért az állam miniszterelnökétől. A monodráma bemutatja Jess törékenységét és sziklaszilárd jellemét. Az asszony vallomásából megtudhatjuk, milyen támadásokkal kell akár szűk családja, akár a széles társadalom és a hatalom részéről szembesülnie annak, aki eltántoríthatatlanul harcol a céljaiért. Hitvallása szerint néha az állampolgári engedetlenség marad az egyetlen eszközünk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a méltóságunknak.

A színház képes változást hozni

Jess Smith történetéből Richard R. O’Neill írt színdarabot, amelyet 2008-ban mutattak be az Edinburghi Storytelling Fesztiválon. A bemutatón Jess Smith találkozott az egyház vezetőivel, és ez a találkozás indította el az egyházban a travellerek évszázados sérelmeiről szóló gondolkodást. Richard R. O’Neill A legnehezebb szó című darabjának hatására a skót egyház 2012. május 25-én elnézést kért az elkövetett jogsértések és az embertelen bánásmód miatt. Az előadás Nagy-Britannia-szerte számos egészségüggyel és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezet munkáját inspirálta. 

Írta – Richard R. O’Neill

Előadja – Dömök Edina

Fordította – Kondi Viktória

Lektorálta – Stemler Ágnes

Dramaturg – Illés Márton

Rendező – Balogh Rodrigó

Az előadás hossza 30 perc

Interaktív feldolgozó foglalkozás hossza 60 perc