Archív előadások
Rothadó madarak
Apák és fiaik trilógiájának második része
Közreműködők
Szereplők: Varga Dávid, Balogh Orsolya
Dramaturg: Bogya Tímea Éva
Zeneszerző: Varga Dávid
Látvány: Gyenei Péter
Zenei közreműködő: Babindák István
Rövid leírás
Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján?
A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli meg a Balogh Rodrigó által írt és rendezett Rothadó Madarak című punkopera.
„Az ötlet nagyszerűségét mutatja, hogy a közönség nem bír magával, nevetésben tör ki. Kaphat-e nagyobb elismerést egy rendező? És bízhat-e abban, hogy a darab eléri a kívánthatást, és a cigányság életéről, helyzetéről, sérülékenységéről, érzékenységéről való elgondolkodtatásra késztet? Hazavihető-e a színház, vagy az előadás teréből távozáskor magától értetődően letehető, mint egy átmenetileg birtokolt tárgy? Mint minden valamirevaló darab, Balogh Rodrigóé kérdéseket tesz fel. Műalkotás.”
Békamesék
Közreműködők
Író – Balogh Rodrigó, Illés Márton
Rendező – Balogh Rodrigó
Szereplők – Babindák István, Balogh Orsolya, Nemcsók Nóra, Oláh Norbert / Szegedi Tamás András, Varga Dávid
Zene – Babindák István, Kovács A. Máté
Technikai vezető – Szegedi Tamás András
Rendezőasszisztens – Sarlós Ágnes
„Az én szerepem az lesz,
Hogy díszbékaként igazoljam,
Milyen szép és befogadó a nem békák világa!”
Rövid leírás
A színdarab előzménye Leonor Teles „Egy batrachi ballada” című kísérleti rövidfilmje. A művésznő filmjében portugál üzletek bejáratánál lévő békaszobrokat tör össze, amivel felhívja a figyelmet egy diszkriminatív gyakorlatra. Ezeket a bájosnak tűnő békaszobrokat ugyanis Portugália-szerte a romák távoltartása céljából helyezték ki a boltok bejáratához. Arra vonatkozóan számos történetet ismerünk, hogy a boltokban követik a biztonsági őrök a romákat, és hogy számos klubba be sem engedik őket.
De magukról a békákról ritkán esik szó! Kik ezek a békák? Sok esetben maguk a cigány kisebbség tagjai. A többségi társadalmak ugyanis mindig előszeretettel alkalmazták a kisebbségek tagjait azért, hogy azok távol tartsák vagy éppen megregulázzák a sajátjaikat.
A Balogh Rodrigó által rendezett előadásban egy békacsalád három generációjának történetét ismerjük meg, akik közül két generáció őrző-védőként, kidobóként tud munkához jutni, ezáltal gyakran saját közösségük tagjaival is szembe kerülnek, meghasonulnak identitásukkal. A történetben szereplő család tagjai generációról generációra fejlődnek, míg legfiatalabb tagjuk zenészként őrbékából díszbékává válhat. Művészetével már a királylány szívét is meglágyítja, aki szerelmes lesz a békafiúba. A királylány csókjától persze a békákból hercegek lesznek.
Ogre para
– avagy nézz szembe az igazsággal!
Közreműködők
Szegedi Tamás – Ádám / Ogre kapitány
Alexits Rita – Töttös / Anyu
Németh Viktória – Lili / Tanárnő
Varga Norbert – Pufi / Rendőr bratyó
Zene – Babindák István
Látvány/vizuál – Oláh Norbert
Rendezőasszisztens – Szegedi Szilárd
Rendező, író, díszlet – és bábtervező – Szegedi Tamás András
Rövid leírás
Az “Ogre para, avagy nézz szembe az igazsággal!” című bábelőadás egy fiatal roma fiú középiskolás éveit mutatja be, akinek a legnagyobb félelme, hogy kiderül a származása. A történet ennek a félelemnek a legyőzéséről, önmagunk büszke vállalásáról és arról szól, hogy mindannyiunknak vannak nehézségei, amiket nem kell eltitkolnunk.
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy fiatalnak, akinek egy új környezetben kell helytállnia? Mi lehet a sikerének a titka? Hogy érheti el, hogy népszerű lehessen az új környezetben? Az “ogre para” egy tizenkét éves srác életét nehezíti meg. Hogy elmeneküljön a félelmei elől, minden erejével azon van, hogy új sulijában az újdonsült barátai előtt rejtve maradjanak a titkai. Ádám, a főszereplő, minden lehetőséget megragad, hogy népszerű legyen, ám az elismerést és a sikert nem adják ingyen és előbb-utóbb fény derül az igazságra. Ekkor lesz valódi szerepe a barátságnak, a bizalomnak a bátorságnak és a mindent körülölelő szeretetnek!
Czinka Panna
– Boszorkánycsárdás
Közreműködők
Czinka Panna – Farkas Ramóna
Katona/apa/bohóc – Pásztor Máté
Küllő/Klarinét – Babindák István
Vonó/Hegedű – Baranyi Zoltán
Szalonna/Cimbalom – Vidák Béla
Rendező – Boda-Novy Emília
Író – Boda-Novy Barnabás
Producer – Balogh Rodrigó
Jelmez – Inotay Tekla
Rendezőasszisztens – Szűcs Adrienn
Rövid leírás
A hányattatott sorsú Czinka Panna, már 9 évesen úgy szólaltatta meg hegedűjét, hogy csodájára jártak az emberek. Tehetségének köszönhetően földbirtokosa saját pénzén taníttatta hegedülni, s a kis cigánylány 12 éves korára igazi virtuóz művésszé vált. Cigány karavánnal járta az országot, gyakorolt, muzsikált szorgosan, mikor kellett bujdosott, mikor engedték neki, zenélt. Egyszer egy magyar ezred táborához közel tanyázott a karaván, mikor megjelent egy délceg katonatiszt. A fiatal nő sorsának minden keserűsége ellenére nyitott szívvel fogadta. A szerelem percről-perce bontakozott ki kettejük között. A magyar katona és a bujdosó cigánylány közös útra léptek. Ám a cigányok üldözése mindkettejük életére kihatott. Szerelmüket beárnyékolja a sok bántás, rosszakaró és kinek-kinek a maga népe iránt érzett szeretete.
Igaz a mondás, miszerint a szerelem mindent legyőz? Ha választani kellene párkapcsolat és karrier között ki, mit választana? Az eltérő származás véget vethet a nagybetűs szerelemnek? Történetünk szerelmi szála fiktív, de az előadás történelmileg pontos eseményeket ír le. Hetven percnyi időugrás várja a nézőket a természet lágy ölén. Autentikus élőzene kíséretével mutatjuk meg azt a kort és azt a nőt aki elsőként ért el áttörést a cigányzenében.
Állati színjáték
Közreműködők
Producer – Balogh Rodrigó
Író, rendező – Csányi Dávid
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra
Szereplők – Balogh Orsolya, Csányi Dávid, Gerlits Réka/ Vincze Erika, Nemcsók Nóra, Pápai Rómeó
Dramaturg – Illés Márton
Zene – Sebesi Tamás
Jelmez – Szabó Luca
Sminkmester – Szabó Judit
“Más a színünk, más a fajtánk, máshogy gondolkodunk,
de együtt valahogy mégis könnyebben boldogulunk.”
Rövid leírás
Az Állati színjáték (Valcz Péter színdarabja nyomán) vidám, interaktív családi előadás barátságról és színházról, amin gyerekek és felnőttek egyaránt jól tudnak szórakozni. Különböző állatokból álló színházi társulatról szól, akik nem tudják felvenni a versenyt a mai kor igényeivel, ezért kénytelenek feloszlani, egyedül kell megállniuk a helyüket a nagyvilágban, színház nélkül. A társulat tagjai között megismerhetjük a kiöregedett társulatvezető kobrát, a komikus majmot, a fiatal szívtipró tigrist, a primadonna macskát és a segítőkész vakondot.
A tagoknak talpon kell maradniuk, hogy megtanulják ki miben jó, miben kell változnia, hogy végül összetartóbb csapattá váljanak. A történet végére rájönnek, hogy sokkal többre mennek együtt, mint magányosan. A színház olyasmit adhat mindenkinek, amire a virtuális valóság nem lehet képes. Miben rejlik egy közösség ereje? Hogyan érhetünk el változást közösen?
Az előadás többek között ezeket a kérdéseket járja körül. Az előadást öt éves kortól mindenkinek ajánljuk. Így gyerekek és felnőttek egyaránt biztonságos körülmények között, a szabadban élhetik át hosszú idő után újra a színház örömét.
Falunap
Közreműködők
Rendező – Balogh Rodrigó
Szereplők – Balogh Orsolya, Boda-Novy Emília, Csányi Dávid, Kőszegi Judit, Pászik Cristopher, Stubnya Béla
Mozgásrendező – Nagy Henrik
Dramaturg – Illés Márton
Zene – Csányi Dávid és Kovács A. Máté
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra
Rövid leírás
Hogyan lehet túlélni, mivel segíthetünk egymásnak és társainknak a sokszor kilátástalan gazdasági helyzetben? Hogyan válhat sikeressé egy gyerekét egyedül nevelő asszony ott, ahol nincs munkalehetőség? Mennyiben tehetőek felelőssé az “előkelőségek” ténykedéséért a közemberek? Hasonló kérdésekre kapnak választ a Gellért-hegy buja oldalában sétáló faluturisták, miközben a falu különleges ínyencségeit is megkóstolhatják.
A ’Falunap’ egy képzeletbeli zsákfaluba, Láposra kalauzolja el a nézőket/látogatókat, akik egy hátrányos helyzetű település lakóinak mindennapjaiba kapnak betekintést. Az előadásra egyaránt várjuk a társadalmi témák iránt érdeklődőket, a színház szerelmeseit, a séta és a gasztronómia rajongóit, és azokat, akik éppen gyerekükkel vagy kutyájukkal szeretnének kulturális élményben részesülni. Ha szívesen kimozdulnál a városból vidékre, de erre még sincs lehetőséged, mi helybe hozzuk a magyar falut.
Az előadást Durst Judit évtizedes kutatása inspirálta, amely olyan arcát mutatja meg a magyar vidéknek, és a hátrányos helyzetű közösségeknek, amelyet legtöbben aligha ismerhetünk. A darabot roma és nem roma színészek sokszínű társulata adja elő – éppen olyan sokszínű közösség, mint amilyenek a magyar falvak zömének lakosságát alkotják.
Az előadás a Summa Artium és az Európai Unió “Kreatív Európa” keretprogramjának támogatásával valósul meg.
Selejtesek
Közreműködők
Rendező – Balogh Rodrigó
Dramaturg – Illés Márton
Előadók – Balázs Barbara, Godó Irén, Godó Katalin és Lakatos Dániel
Mozgásrendező – Horváth Gyula Antal
Vizuál – Illés Péter és Vincze Alina
Angol fordítás – Sipos Tímea
Rövid leírás
Mit gondolunk az egészségügyről? Mi az, amit megéltünk, és mi az, amit csak feltételezünk egy kórházról? Milyen bosszantó várakozni, ha betegek és kiszolgáltatottak vagyunk? Milyen tapasztalataink és előítéleteink vannak azokkal a roma, droghasználó vagy éppen szélsőséges fiatalokkal kapcsolatban, akiket magunk mellett találhatunk egy kórteremben? Az egészségügy számos ponton támadható és mindannyiunknak van legalább egy horror története egy goromba nővérről, mogorva orvosról, kicsit sem tiszta kórteremről vagy elviselhetetlen betegtársról. De nézzük más szemszögből a kérdést, mit tehetünk a változásért?
A Független Színház Magyarország produkciója eltérő szempontokat vet fel az egészségügy és általában az együttélés kapcsán. Az előadás négy fiatal történetét mutatja be, megismerjük betegségüket, egymáshoz való viszonyaikat, előítéleteiket egymással és a világgal szemben. A fiatalok mégis továbblépnek a panaszkodáson és a köztük lévő különbségeken, és együtt próbálnak tenni valamit.
A legnehezebb szó
Közreműködők
Írta – Richard R. O’Neill
Előadja – Dömök Edina
Fordította – Kondi Viktória
Lektorálta – Stemler Ágnes
Dramaturg – Illés Márton
Rendező – Balogh Rodrigó
Az előadás hossza 30 perc
Interaktív feldolgozó foglalkozás hossza 60 perc
Rövid leírás
A színdarab a Skóciában élő utazó cigányok („travellerek”) közösségéhez tartozó Jess Smith író, költő és storyteller állampolgári aktivitásáról szól. Hősünk nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bocsánatkérést követeljen a skót travellerek évszázados sérelmeiért az állam miniszterelnökétől. A monodráma bemutatja Jess törékenységét és sziklaszilárd jellemét. Az asszony vallomásából megtudhatjuk, milyen támadásokkal kell akár szűk családja, akár a széles társadalom és a hatalom részéről szembesülnie annak, aki eltántoríthatatlanul harcol a céljaiért. Hitvallása szerint néha az állampolgári engedetlenség marad az egyetlen eszközünk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a méltóságunknak.
A színház képes változást hozni
Jess Smith történetéből Richard R. O’Neill írt színdarabot, amelyet 2008-ban mutattak be az Edinburghi Storytelling Fesztiválon. A bemutatón Jess Smith találkozott az egyház vezetőivel, és ez a találkozás indította el az egyházban a travellerek évszázados sérelmeiről szóló gondolkodást. Richard R. O’Neill A legnehezebb szó című darabjának hatására a skót egyház 2012. május 25-én elnézést kért az elkövetett jogsértések és az embertelen bánásmód miatt. Az előadás Nagy-Britannia-szerte számos egészségüggyel és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezet munkáját inspirálta.
ROMA HŐSÖK – Retrospektív sorozat
Európai roma drámák online
Színházi sorozatunk keretében minden héten egy európai roma színházi előadást mutattunk be. A társulatunk évek óta megrendezi a világ egyetlen nemzetközi roma színházi fesztiválját. A jelenlegi helyzethez igazodva egyedülálló módon a bemutatott előadások felvételeit tettük elérhetővé saját videómegosztó portálunkon. Célunk, hogy megmutassuk a roma színház sokszínűségét, az eltérő műfajokat és témákat.
A sorozat a brit travellerek világától a spanyol polgárháború roma hősnőin, és a jelenkori olasz táborok lakóin keresztül a nem mindennapi kihívásokkal szembenéző romániai fiatalokig a földrész számos, alig ismert arcát és sorsát mutatja be számunkra. Az évek során összegyűjtött színdarabokból és felvételekből pedig jövőre digitális archívumot is létrehozunk, hogy a jövő generációja számára is elérhetőek legyenek a roma színház értékei.
Az előadások mellett, az alkotókkal és színészekkel készített interjúkat is megosztottunk a nagyközönséggel.
Helyszín: a Független Színház Magyarország YouTube csatorna
Peer Gynt Gyermekei
– Sin Village
Henrik Ibsen világhírű színdarabjának, a Peer Gynt-nek feldolgozása egy szegény srác történetét meséli el, aki egy kis, korrupt faluban él, ahol a polgármester bűnszövetkezetének senki nem mer ellenállni. Habár a fiú nagyon népszerű a nők körében, főként a polgármester lánya van oda érte, jó sok szerencsére van szüksége, miután nyilvánosan megemlíti a kis magyar falu visszásságait.
A három órás gellérthegyi kirándulás keretében megtekinthető az ENSZ-díjas, Ibsen Award-díjas Független Színház színdarabja, amelyet fiatal cigány és nem cigány színészek adnak elő. Az előadás jelenetei a festői hegy eltérő pontjain kelnek életre. A túra során soha nem tudhatja a résztvevő, hogy mikor, mi fog történni. Az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetünk, hogy a túra végén a zöld réten kellemes vacsora vár.
Közreműködők
Író és rendező – Balogh Rodrigó
Dramaturg és asszisztens – Illés Márton
Szereplők - Ádám Orsolya, Boda-Novy Emíilia, Boros Tamás, Csiki Gellért, Farkas Franciska, Nyárai András, Oláh Edmond, Ónodi Péter
Tollfosztás
Közreműködők
Író-rendező – Balogh Rodrigó
Dramaturg – Illés Márton
Szereplők
Babrinka – Boda-Novy Emília
Rambo – Német Alfréd Roberto
Index – Szkiba József
Mónika – Kalocsay Mercedes
Szotyi – Szegedi Tamás András / Oláh Edmond (Mizó)
Szakmai segítő szervezetek
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda;
Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány;
Bálint Ház
Rövid leírás
Öt fiatal megszökik a cigánygyerekeknek rendezett nyári táborból, ahol szóvá mertek tenni néhány visszásságot. Haza akarnak jutni. Útközben számos reális és álomszerű helyzettel találkoznak, valamint egymás történeteivel, amelyek szintén megelevenednek. A gyerekek szemén keresztül olyan világ bugyrait ismerhetjük meg, amelyről csak kevés és jobbára ferdített információ jut el legtöbbünkhöz.
Balogh Rodrigó ENSZ-díjas színházrendező, Junior Prima díjas oktató közelmúltbeli jogesetekből valamint személyes történetekből írt színdarabja a roma integráció számos olyan visszásságát felszínre hozza, amelyek a közbeszédben is alig jelennek meg, nem beszélve az irodalomról. Bár az elmúlt években a roma művészet nagyobb figyelmet kapott, főként az autentikus, illetve romanticizáló művek kerültek reflektorfénybe, miközben a jelenkor cigányságának problémáival alig foglalkozott a hazai kultúra.
A “Tollfosztás” napjaink társadalmát mutatja meg és a roma integráció valóságát, annak minden abszurditásával, képmutatásával és borzalmával.
Mirad, egy fiú Boszniából
Mirad, Fazila, Djuka…Egzotikus nevek… Viselőik lehetnek kurdok, afgánok, irakiak, palesztinok, szomáliaiak. Hosszan sorolhatók a Föld etnikai válsággócai. A “velünk ez nem történhet meg…” – biztonságérzetével hallgatjuk a híreket, olvassuk az újságot.
Simon István Harmonikázó legényének szőke fiúját a II. világháború sodorta hozzánk. Balogh Rodrigó Miradja is harmonikával siratja múltját, jelenét, jövőjét – mindenét. E stúdiójáték fenyegető térbeli és időbeli közelségbe csap le. Mi marad az embernek, ha egész addigi világát romba dönti a délszláv háború?
Közreműködők
Író – Ad de Bont
Rendező: Balogh Rodrigó
Dramaturg: Török Tamás
Fordító: Simon Márta
Grafika: Oláh Zoltán
Szereplők
Mirad – Jászberényi Gábor
Djuka – Jáger Szabolcs
Fazila – Gergely Erika
“De Jaj…”
“De Jaj…” – 2004 – zenés cigány-folklór előadás
A főhős, Bárányka Rupi hányattatásait és boldogulását elbeszélő darab megmutatja, hogy nem számít kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen a bőrszínünk, ugyanazok a problémák vesznek körül mindannyiunkat. Az egyik legalapvetőbb emberi értékre, a toleranciára épül az előadás. Legfontosabb eszköze a humor. Az előadásban autentikus cigány dalok csendülnek fel görög, román, szerb, magyar, szlovén, orosz és cseh cigányok nyelvein.
Az előadás prózai anyagát Bari Károly meséi ihlették. Szófordulatokban, szójátékokban gazdag, népies narratíva ötvöződik benne mai nyelvezettel.
Közreműködők
Rendező – Balogh Rodrigó
