Archív előadások

Rothadó madarak

Apák és fiaik trilógiájának második része



Közreműködők

Író-rendező: Balogh Rodrigó
Szereplők: Varga Dávid, Balogh Orsolya
Dramaturg: Bogya Tímea Éva
Zeneszerző: Varga Dávid
Látvány: Gyenei Péter
Zenei közreműködő: Babindák István

Rövid leírás

Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján?

A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli meg a Balogh Rodrigó által írt és rendezett Rothadó Madarak című punkopera.

„Az ötlet nagyszerűségét mutatja, hogy a közönség nem bír magával, nevetésben tör ki. Kaphat-e nagyobb elismerést egy rendező? És bízhat-e abban, hogy a darab eléri a kívánthatást, és a cigányság életéről, helyzetéről, sérülékenységéről, érzékenységéről való elgondolkodtatásra késztet? Hazavihető-e a színház, vagy az előadás teréből távozáskor magától értetődően letehető, mint egy átmenetileg birtokolt tárgy? Mint minden valamirevaló darab, Balogh Rodrigóé kérdéseket tesz fel. Műalkotás.”

Ayhan Gökhan. kultúra.hu

Békamesék



Közreműködők

Író – Balogh Rodrigó, Illés Márton
Rendező – Balogh Rodrigó
Szereplők – Babindák István, Balogh Orsolya, Nemcsók Nóra, Oláh Norbert / Szegedi Tamás András, Varga Dávid
Zene – Babindák István, Kovács A. Máté
Technikai vezető – Szegedi Tamás András
Rendezőasszisztens – Sarlós Ágnes

„Az én szerepem az lesz,
Hogy díszbékaként igazoljam,
Milyen szép és befogadó a nem békák világa!”

Rövid leírás

A színdarab előzménye Leonor Teles „Egy batrachi ballada” című kísérleti rövidfilmje. A művésznő filmjében portugál üzletek bejáratánál lévő békaszobrokat tör össze, amivel felhívja a figyelmet egy diszkriminatív gyakorlatra. Ezeket a bájosnak tűnő békaszobrokat ugyanis Portugália-szerte a romák távoltartása céljából helyezték ki a boltok bejáratához. Arra vonatkozóan számos történetet ismerünk, hogy a boltokban követik a biztonsági őrök a romákat, és hogy számos klubba be sem engedik őket.

De magukról a békákról ritkán esik szó! Kik ezek a békák? Sok esetben maguk a cigány kisebbség tagjai. A többségi társadalmak ugyanis mindig előszeretettel alkalmazták a kisebbségek tagjait azért, hogy azok távol tartsák vagy éppen megregulázzák a sajátjaikat.

A Balogh Rodrigó által rendezett előadásban egy békacsalád három generációjának történetét ismerjük meg, akik közül két generáció őrző-védőként, kidobóként tud munkához jutni, ezáltal gyakran saját közösségük tagjaival is szembe kerülnek, meghasonulnak identitásukkal. A történetben szereplő család tagjai generációról generációra fejlődnek, míg legfiatalabb tagjuk zenészként őrbékából díszbékává válhat. Művészetével már a királylány szívét is meglágyítja, aki szerelmes lesz a békafiúba. A királylány csókjától persze a békákból hercegek lesznek.

Ogre para

– avagy nézz szembe az igazsággal!



Közreműködők

Szegedi Tamás – Ádám / Ogre kapitány
Alexits Rita – Töttös / Anyu
Németh Viktória – Lili / Tanárnő
Varga Norbert – Pufi / Rendőr bratyó

Zene – Babindák István
Látvány/vizuál – Oláh Norbert
Rendezőasszisztens – Szegedi Szilárd
Rendező, író, díszlet – és bábtervező – Szegedi Tamás András

Rövid leírás

Az “Ogre para, avagy nézz szembe az igazsággal!” című bábelőadás egy fiatal roma fiú középiskolás éveit mutatja be, akinek a legnagyobb félelme, hogy kiderül a származása. A történet ennek a félelemnek a legyőzéséről, önmagunk büszke vállalásáról és arról szól, hogy mindannyiunknak vannak nehézségei, amiket nem kell eltitkolnunk.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie egy fiatalnak, akinek egy új környezetben kell helytállnia? Mi lehet a sikerének a titka? Hogy érheti el, hogy népszerű lehessen az új környezetben? Az “ogre para” egy tizenkét éves srác életét nehezíti meg. Hogy elmeneküljön a félelmei elől, minden erejével azon van, hogy új sulijában az újdonsült barátai előtt rejtve maradjanak a titkai. Ádám, a főszereplő, minden lehetőséget megragad, hogy népszerű legyen, ám az elismerést és a sikert nem adják ingyen és előbb-utóbb fény derül az igazságra. Ekkor lesz valódi szerepe a barátságnak, a bizalomnak a bátorságnak és a mindent körülölelő szeretetnek!

Czinka Panna

– Boszorkánycsárdás



Közreműködők

Czinka Panna – Farkas Ramóna
Katona/apa/bohóc – Pásztor Máté
Küllő/Klarinét – Babindák István
Vonó/Hegedű – Baranyi Zoltán
Szalonna/Cimbalom – Vidák Béla

Rendező – Boda-Novy Emília
Író – Boda-Novy Barnabás
Producer – Balogh Rodrigó
Jelmez – Inotay Tekla
Rendezőasszisztens – Szűcs Adrienn

„Emellett fontos, hogy Panna felmutat egy másfajta női utat, mint ami akkor ki volt, és azóta is sok helyen ki van jelölve a cigánylányoknak. Hogy lehet a szerelmet és lehet egy hivatást választani, hogy az asszonyokkal is történhet valami.
Boda-Novy Emília, rendező

Rövid leírás

A hányattatott sorsú Czinka Panna, már 9 évesen úgy szólaltatta meg hegedűjét, hogy csodájára jártak az emberek. Tehetségének köszönhetően földbirtokosa saját pénzén taníttatta hegedülni, s a kis cigánylány 12 éves korára igazi virtuóz művésszé vált. Cigány karavánnal járta az országot, gyakorolt, muzsikált szorgosan, mikor kellett bujdosott, mikor engedték neki, zenélt. Egyszer egy magyar ezred táborához közel tanyázott a karaván, mikor megjelent egy délceg katonatiszt. A fiatal nő sorsának minden keserűsége ellenére nyitott szívvel fogadta. A szerelem percről-perce bontakozott ki kettejük között. A magyar katona és a bujdosó cigánylány közös útra léptek. Ám a cigányok üldözése mindkettejük életére kihatott. Szerelmüket beárnyékolja a sok bántás, rosszakaró és kinek-kinek a maga népe iránt érzett szeretete.

Igaz a mondás, miszerint a szerelem mindent legyőz? Ha választani kellene párkapcsolat és karrier között ki, mit választana? Az eltérő származás véget vethet a nagybetűs szerelemnek? Történetünk szerelmi szála fiktív, de az előadás történelmileg pontos eseményeket ír le. Hetven percnyi időugrás várja a nézőket a természet lágy ölén. Autentikus élőzene kíséretével mutatjuk meg azt a kort és azt a nőt aki elsőként ért el áttörést a cigányzenében.

Állati színjáték



Közreműködők

Producer – Balogh Rodrigó
Író, rendező – Csányi Dávid
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra

Szereplők – Balogh Orsolya, Csányi Dávid, Gerlits Réka/ Vincze Erika, Nemcsók Nóra, Pápai Rómeó

Dramaturg – Illés Márton
Zene – Sebesi Tamás
Jelmez – Szabó Luca
Sminkmester – Szabó Judit

“Más a színünk, más a fajtánk, máshogy gondolkodunk,
de együtt valahogy mégis könnyebben boldogulunk.”

Rövid leírás

Az Állati színjáték (Valcz Péter színdarabja nyomán) vidám, interaktív családi előadás barátságról és színházról, amin gyerekek és felnőttek egyaránt jól tudnak szórakozni. Különböző állatokból álló színházi társulatról szól, akik nem tudják felvenni a versenyt a mai kor igényeivel, ezért kénytelenek feloszlani, egyedül kell megállniuk a helyüket a nagyvilágban, színház nélkül. A társulat tagjai között megismerhetjük a kiöregedett társulatvezető kobrát, a komikus majmot, a fiatal szívtipró tigrist, a primadonna macskát és a segítőkész vakondot.

A tagoknak talpon kell maradniuk, hogy megtanulják ki miben jó, miben kell változnia, hogy végül összetartóbb csapattá váljanak. A történet végére rájönnek, hogy sokkal többre mennek együtt, mint magányosan. A színház olyasmit adhat mindenkinek, amire a virtuális valóság nem lehet képes. Miben rejlik egy közösség ereje? Hogyan érhetünk el változást közösen?

Az előadás többek között ezeket a kérdéseket járja körül. Az előadást öt éves kortól mindenkinek ajánljuk. Így gyerekek és felnőttek egyaránt biztonságos körülmények között, a szabadban élhetik át hosszú idő után újra a színház örömét.

„Az előadás egyszerre nevettetett meg és gondolkodtatott el. Ez az értékes alkotás minőségi szórakozást nyújt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

Falunap



Közreműködők

Rendező – Balogh Rodrigó

Szereplők – Balogh Orsolya, Boda-Novy Emília, Csányi Dávid, Kőszegi Judit, Pászik Cristopher, Stubnya Béla

Mozgásrendező – Nagy Henrik
Dramaturg – Illés Márton
Zene – Csányi Dávid és Kovács A. Máté
Rendezőasszisztens – Dömötörfy Bóra

Rövid leírás

Hogyan lehet túlélni, mivel segíthetünk egymásnak és társainknak a sokszor kilátástalan gazdasági helyzetben? Hogyan válhat sikeressé egy gyerekét egyedül nevelő asszony ott, ahol nincs munkalehetőség? Mennyiben tehetőek felelőssé az “előkelőségek” ténykedéséért a közemberek? Hasonló kérdésekre kapnak választ a Gellért-hegy buja oldalában sétáló faluturisták, miközben a falu különleges ínyencségeit is megkóstolhatják.

A ’Falunap’ egy képzeletbeli zsákfaluba, Láposra kalauzolja el a nézőket/látogatókat, akik egy hátrányos helyzetű település lakóinak mindennapjaiba kapnak betekintést. Az előadásra egyaránt várjuk a társadalmi témák iránt érdeklődőket, a színház szerelmeseit, a séta és a gasztronómia rajongóit, és azokat, akik éppen gyerekükkel vagy kutyájukkal szeretnének kulturális élményben részesülni. Ha szívesen kimozdulnál a városból vidékre, de erre még sincs lehetőséged, mi helybe hozzuk a magyar falut.

Az előadást Durst Judit évtizedes kutatása inspirálta, amely olyan arcát mutatja meg a magyar vidéknek, és a hátrányos helyzetű közösségeknek, amelyet legtöbben aligha ismerhetünk. A darabot roma és nem roma színészek sokszínű társulata adja elő – éppen olyan sokszínű közösség, mint amilyenek a magyar falvak zömének lakosságát alkotják.

Az előadás a Summa Artium és az Európai Unió “Kreatív Európa” keretprogramjának támogatásával valósul meg.

„A Falunapnak nagy érdeme, hogy a létrehozók nem a kriminalizáltság kategóriáiban gondolkodtak, amelyben csak tettes és áldozati szegény lehet; úgy mutatnak be egy jelenséget, hogy abban előzetesen elmélyültek, az egyes nézőpontokat pedig úgy rakják egymás mellé és egymásra, hogy tisztán kiderül, a rendszerproblémán az egyén egyértelműen rajtaveszt.”
A társulat oktató-előadó tevékenysége egyedi, jelenleg semmi mással nem összehasonlítható Magyarországon. Mert rajta keresztül a kultúra a magyar polgárosodás miniatűr modelljeként működik. “
„Bizarr, izgalmas és szíven ütő.”

    Selejtesek



    Közreműködők

    Rendező – Balogh Rodrigó
    Dramaturg – Illés Márton

    Előadók – Balázs Barbara, Godó Irén, Godó Katalin és Lakatos Dániel

    Mozgásrendező – Horváth Gyula Antal
    Vizuál – Illés Péter és Vincze Alina
    Angol fordítás – Sipos Tímea

    „Miért, te tettél bármit bárki másért magadon kívül az életben? Te mit teszel azért, hogy jobb legyen az egészségügy? Hogy jobb legyen a betegeknek?”

    Rövid leírás

    Mit gondolunk az egészségügyről? Mi az, amit megéltünk, és mi az, amit csak feltételezünk egy kórházról? Milyen bosszantó várakozni, ha betegek és kiszolgáltatottak vagyunk? Milyen tapasztalataink és előítéleteink vannak azokkal a roma, droghasználó vagy éppen szélsőséges fiatalokkal kapcsolatban, akiket magunk mellett találhatunk egy kórteremben? Az egészségügy számos ponton támadható és mindannyiunknak van legalább egy horror története egy goromba nővérről, mogorva orvosról, kicsit sem tiszta kórteremről vagy elviselhetetlen betegtársról. De nézzük más szemszögből a kérdést, mit tehetünk a változásért?

    A Független Színház Magyarország produkciója eltérő szempontokat vet fel az egészségügy és általában az együttélés kapcsán. Az előadás négy fiatal történetét mutatja be, megismerjük betegségüket, egymáshoz való viszonyaikat, előítéleteiket egymással és a világgal szemben. A fiatalok mégis továbblépnek a panaszkodáson és a köztük lévő különbségeken, és együtt próbálnak tenni valamit.

    „A történet végén aztán az is kiderül, hogy a szereplők élete több szálon összefügg. Van ezekben a fordulatokban egy kis melodráma, és az egész darabon érződik a jól megcsináltság, a centizgető kiszámítottság, a korrektség.”
    A társulat oktató-előadó tevékenysége egyedi, jelenleg semmi mással nem összehasonlítható Magyarországon. Mert rajta keresztül a kultúra a magyar polgárosodás miniatűr modelljeként működik. “
    „Balogh Rodrigó, a „Selejtesekkel” különleges érzékenységéről tesz tanúbizonyságot. Rendkívül fontos és égető problémát mutat be felesleges stilizálás nélkül.”

      A legnehezebb szó



      Közreműködők

      Írta – Richard R. O’Neill
      Előadja – Dömök Edina
      Fordította – Kondi Viktória
      Lektorálta – Stemler Ágnes
      Dramaturg – Illés Márton
      Rendező – Balogh Rodrigó

      Az előadás hossza 30 perc
      Interaktív feldolgozó foglalkozás hossza 60 perc

      „Számodra mi a legnehezebb szó? Mi az a szó, amit nehezen mondasz ki és miért?”

      Rövid leírás

      A színdarab a Skóciában élő utazó cigányok („travellerek”) közösségéhez tartozó Jess Smith író, költő és storyteller állampolgári aktivitásáról szól. Hősünk nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bocsánatkérést követeljen a skót travellerek évszázados sérelmeiért az állam miniszterelnökétől. A monodráma bemutatja Jess törékenységét és sziklaszilárd jellemét. Az asszony vallomásából megtudhatjuk, milyen támadásokkal kell akár szűk családja, akár a széles társadalom és a hatalom részéről szembesülnie annak, aki eltántoríthatatlanul harcol a céljaiért. Hitvallása szerint néha az állampolgári engedetlenség marad az egyetlen eszközünk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a méltóságunknak.

      A színház képes változást hozni

      Jess Smith történetéből Richard R. O’Neill írt színdarabot, amelyet 2008-ban mutattak be az Edinburghi Storytelling Fesztiválon. A bemutatón Jess Smith találkozott az egyház vezetőivel, és ez a találkozás indította el az egyházban a travellerek évszázados sérelmeiről szóló gondolkodást. Richard R. O’Neill A legnehezebb szó című darabjának hatására a skót egyház 2012. május 25-én elnézést kért az elkövetett jogsértések és az embertelen bánásmód miatt. Az előadás Nagy-Britannia-szerte számos egészségüggyel és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezet munkáját inspirálta. 

      „… az olyanfajta közösségi élmény, amelyben nem csak együtt nézünk meg valamit, de azt utána akár vadidegen emberekkel meg is beszéljük, aktívvá válunk mi magunk, nem csak a befogadásban, de a véleménynyilvánításban, a kommunikációban is.”
      „Verses formában íródott mesés politikai kiáltvány magas érzelmi hőfokon előadva. … Bátor, tüzes, indulatos, pimasz: szabadság árad belőle.”
      „Jess Smith vallomásából megtudjuk, milyen kihívásokkal kell szembenéznie, miközben folyamatosan küzd céljaiért a saját családjával, a társadalommal és a hatósággal szemben. Úgy véli, hogy néha a polgári engedetlenség az egyetlen módja annak, hogy megőrizzük méltóságunkat.”

        ROMA HŐSÖK – Retrospektív sorozat

        Európai roma drámák online


        Színházi sorozatunk keretében minden héten egy európai roma színházi előadást mutattunk be. A társulatunk évek óta megrendezi a világ egyetlen nemzetközi roma színházi fesztiválját. A jelenlegi helyzethez igazodva egyedülálló módon a bemutatott előadások felvételeit tettük elérhetővé saját videómegosztó portálunkon. Célunk, hogy megmutassuk a roma színház sokszínűségét, az eltérő műfajokat és témákat. 

        A sorozat a brit travellerek világától a spanyol polgárháború roma hősnőin, és a jelenkori olasz táborok lakóin keresztül a nem mindennapi kihívásokkal szembenéző romániai fiatalokig a földrész számos, alig ismert arcát és sorsát mutatja be számunkra. Az évek során összegyűjtött színdarabokból és felvételekből pedig jövőre digitális archívumot is létrehozunk, hogy a jövő generációja számára is elérhetőek legyenek a roma színház értékei.

        Az előadások mellett, az alkotókkal és színészekkel készített interjúkat is megosztottunk a nagyközönséggel.

        Helyszín: a Független Színház Magyarország YouTube csatorna

        Peer Gynt Gyermekei

        – Sin Village


        Henrik Ibsen világhírű színdarabjának, a Peer Gynt-nek feldolgozása egy szegény srác történetét meséli el, aki egy kis, korrupt faluban él, ahol a polgármester bűnszövetkezetének senki nem mer ellenállni. Habár a fiú nagyon népszerű a nők körében, főként a polgármester lánya van oda érte, jó sok szerencsére van szüksége, miután nyilvánosan megemlíti a kis magyar falu visszásságait.

        A három órás gellérthegyi kirándulás keretében megtekinthető az ENSZ-díjas, Ibsen Award-díjas Független Színház színdarabja, amelyet fiatal cigány és nem cigány színészek adnak elő. Az előadás jelenetei a festői hegy eltérő pontjain kelnek életre. A túra során soha nem tudhatja a résztvevő, hogy mikor, mi fog történni. Az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetünk, hogy a túra végén a zöld réten kellemes vacsora vár.

        Közreműködők

        Író és rendező – Balogh Rodrigó
        Dramaturg és asszisztens – Illés Márton

        Szereplők - Ádám Orsolya, Boda-Novy Emíilia, Boros Tamás, Csiki Gellért, Farkas Franciska, Nyárai András, Oláh Edmond, Ónodi Péter

        Tollfosztás



        Közreműködők

        Író-rendező – Balogh Rodrigó
        Dramaturg – Illés Márton

        Szereplők
        Babrinka – Boda-Novy Emília
        Rambo – Német Alfréd Roberto
        Index – Szkiba József
        Mónika – Kalocsay Mercedes
        Szotyi – Szegedi Tamás András / Oláh Edmond (Mizó)

        Szakmai segítő szervezetek
        Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda;
        Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány;
        Bálint Ház

        Rövid leírás

        Öt fiatal megszökik a cigánygyerekeknek rendezett nyári táborból, ahol szóvá mertek tenni néhány visszásságot. Haza akarnak jutni. Útközben számos reális és álomszerű helyzettel találkoznak, valamint egymás történeteivel, amelyek szintén megelevenednek. A gyerekek szemén keresztül olyan világ bugyrait ismerhetjük meg, amelyről csak kevés és jobbára ferdített információ jut el legtöbbünkhöz.

        Balogh Rodrigó ENSZ-díjas színházrendező, Junior Prima díjas oktató közelmúltbeli jogesetekből valamint személyes történetekből írt színdarabja a roma integráció számos olyan visszásságát felszínre hozza, amelyek a közbeszédben is alig jelennek meg, nem beszélve az irodalomról. Bár az elmúlt években a roma művészet nagyobb figyelmet kapott, főként az autentikus, illetve romanticizáló művek kerültek reflektorfénybe, miközben a jelenkor cigányságának problémáival alig foglalkozott a hazai kultúra.

        A “Tollfosztás” napjaink társadalmát mutatja meg és a roma integráció valóságát, annak minden abszurditásával, képmutatásával és borzalmával.

        Mirad, egy fiú Boszniából


        Mirad, Fazila, Djuka…Egzotikus nevek… Viselőik lehetnek kurdok, afgánok, irakiak, palesztinok, szomáliaiak. Hosszan sorolhatók a Föld etnikai válsággócai. A “velünk ez nem történhet meg…” – biztonságérzetével hallgatjuk a híreket, olvassuk az újságot.

        Simon István Harmonikázó legényének szőke fiúját a II. világháború sodorta hozzánk. Balogh Rodrigó Miradja is harmonikával siratja múltját, jelenét, jövőjét – mindenét. E stúdiójáték fenyegető térbeli és időbeli közelségbe csap le. Mi marad az embernek, ha egész addigi világát romba dönti a délszláv háború?

        Közreműködők

        Író – Ad de Bont
        Rendező: Balogh Rodrigó
        Dramaturg: Török Tamás
        Fordító: Simon Márta
        Grafika: Oláh Zoltán

        Szereplők
        Mirad – Jászberényi Gábor
        Djuka – Jáger Szabolcs
        Fazila – Gergely Erika

        Az előadás megrendezéséért és éveken át történő repertoáron tartásáért, valamint a menekültek iránti szolidaritás kelet-közép-európai népszerűsítéséért a Független Színházat 2007-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Menedék-díjjal tüntette ki.

        “De Jaj…”

        “De Jaj…” – 2004 – zenés cigány-folklór előadás


        A főhős, Bárányka Rupi hányattatásait és boldogulását elbeszélő darab megmutatja, hogy nem számít kik vagyunk, honnan jöttünk, milyen a bőrszínünk, ugyanazok a problémák vesznek körül mindannyiunkat. Az egyik legalapvetőbb emberi értékre, a toleranciára épül az előadás. Legfontosabb eszköze a humor. Az előadásban autentikus cigány dalok csendülnek fel görög, román, szerb, magyar, szlovén, orosz és cseh cigányok nyelvein.

        Az előadás prózai anyagát Bari Károly meséi ihlették. Szófordulatokban, szójátékokban gazdag, népies narratíva ötvöződik benne mai nyelvezettel.

        Közreműködők

        Rendező – Balogh Rodrigó