Emberevők

Eltűnt a mészáros.
131 romát elítéltek.
Nincs holttest.
41 romát nyilvánosan kivégeztek.
Nincs még mindig holttest, se bizonyíték.
Csak vallomások, amiket kínzások közepette csikartak ki.
A sötét középkorra emlékeztető történetnek, állít emléket a Független Színház Magyarország új előadása, az Emberevők.

Hét krajcár

– Móricz Zsigmond azonos című novellája alapján –

A hét krajcár most a férfi zsebében lapul. Aznap, amikor megtalálta azokat, elvesztett valamit. Valamit, ami nem pótolható. Emlékei felidézésén keresztül visszatér gyermekkora fordulópontjához, ahhoz a naphoz, amikor a játék hirtelen valósággá fakult. Így kerülünk be Móricz Zsigmond novellájának világába, ami nem csak a szegénységről mesél, de az önfeláldozó szülői szeretetről is.
“Krajcárkereső” felnövéstörténet Móricz Zsigmond azonos című novellája alapján.

Közreműködők:

Színpadi adaptáció: NAGY VIKTÓRIA ÉVA
Rendező: NAGY HENRIK RICHÁRD
Szereplők: BALOGH ORSOLYA, NAGY HENRIK RICHÁRD

„Nem kérdés, hogy mennyire aktuális Móricz Zsigmond novellája a mai magyar viszonyok között. Nagy Viktória Éva színpadi átiratának tétje ugyanakkor nem ennek a bizonygatása. A mű az anya és a fiú viszonyára, illetve a szegénységnek, mint a gyermek számára magától értetődő, természetes közegnek a bemutatására fókuszál.”

Rádai Andrea / Magyarnarancs.hu

Kaméleonlány

„Csak akkor tudjuk igazán megérteni a szeretteinket, ha nem elégszünk meg azzal, amit a szájuk mond. Ha tényleg együtt lélegzünk, eggyé válunk velük, mint egy kaméleon.”

Egy átlagosnak tűnő kamaszlányt kérdezget segítője, hogy megértse, miért tette, amit tett, miért akar úgy dönteni, ahogy. A lány emlékeket, élményeket elevenít fel, amelyek közül nem mindegyik a sajátja. Dédszülők, nővérek, tanárok,  és osztálytársak viszontagságait követhetjük végig a különös képességekkel rendelkező lány meséjén keresztül, aki bármihez és bárkihez tud hasonulni, belenézni mások gondolataiba, emlékeibe, és nem szeretné mások példáját követni.  A saját életét akarja élni inkább.

A szuperhős-történet a Független Színház „Roma Hősök” workshopjain résztvevő roma fiatalok és környezetük valóságos történetei alapján készült. Új megvilágításba helyezve a sokszínű és tudatos generáció tagjait. A színdarab számos, a roma fiatalok számára ismerős élethelyzetet kihívást mutat meg, mégis pozitív perspektívát mutat és sztereotípiákat cáfol meg.

Írta – Illés Márton
Rendezte – Szegedi Tamás
Előadja – Farkas Ramóna // Boda-Novy Emília
Zene – Endrődy Szabolcs és Vincent Ribault
Jelmez – Gulyás Kinga
Vizuál – Vincze Alina
Rendezőasszisztens – Mátravölgyi Dorottya

„Az előadás az eddig tündérien és szellemesen ábrázolt történetből szinte mesébe fordul. S mi azt kívánjuk, legyen így. Győzzön a mesék, a személyes hőstörténetek ereje a rendszerek fölött.”

Magyar Narancs

„A darab a sztereotipikus gondolkodás ellen, és mások figyelmes meghallgatása és megismerése mellett teszi le a voksát; s bár – szerencsére – konkrét válaszokat nem ad, az üzenet mégis felsejlik: hogy a kisebbségi és többségi embernek egyaránt a saját sorsát és válaszait kell megtalálnia, még akkor is, ha a körülötte lévők jó szándékkal próbálják nagy igazságokkal terelgetni a vélt legjobb út felé.”

f21.hu

„Olyan szociológiai problémákat feszegetnek ezek a monológok, mellyel nap mint nap szembe kerülünk az utcán vagy a TV híradót nézve.”

ringmagazin.hu

Rothadó madarak

– punkopera –

– igaz történet alapján –

Apák és fiaik trilógiájának második része

– Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján? A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli meg a Balogh Rodrigó által írt és rendezett Rothadó Madarak című punkopera.

Közreműködők:

Író: BALOGH RODRIGÓ és HOLDOSI JÓZSEF

Rendező: BALOGH RODRIGÓ
Szereplők: VARGA DÁVID, BALOGH ORSOLYA
Dramaturg: BOGYA TÍMEA ÉVA
Zeneszerző: VARGA DÁVID
Látvány: GYENEI PÉTER
Zenei közreműködő: BABINDÁK ISTVÁN

„Az ötlet nagyszerűségét mutatja, hogy a közönség nem bír magával, nevetésben tör ki. Kaphat-e nagyobb elismerést egy rendező? És bízhat-e abban, hogy a darab eléri a kívánthatást, és a cigányság életéről, helyzetéről, sérülékenységéről, érzékenységéről való elgondolkodtatásra késztet? Hazavihető-e a színház, vagy az előadás teréből távozáskor magától értetődően letehető, mint egy átmenetileg birtokolt tárgy? Mint minden valamirevaló darab, Balogh Rodrigóé kérdéseket tesz fel. Műalkotás.”

 

Ayhan Gökhan. kultúra.hu

Országépítők

– punkopera –

– Az Apák és Fiaik trilógia utolsó része

„A díszlet pár szék csupán, és mégis szinte filmszerűen kel életre a táj: szinte hallani a forró szél susogását, a patak sincsen messze, annál messzebb van viszont a falu, épphogy idelátszik a templomtorony – meg a pártház, elvégre a ’60-as években járunk.”

 

Bodnár Judit Lola 24.hu