Falunap

AMIT MA MEGEHETSZ NE HALASZD HOLNAPRA!

 

Hogyan lehet túlélni, mivel segíthetünk egymásnak és társainknak a sokszor kilátástalan gazdasági helyzetben? Hogyan válhat sikeressé egy gyerekét egyedül nevelő asszony ott, ahol nincs munkalehetőség? Mennyiben tehetőek felelőssé az “előkelőségek” ténykedéséért a közemberek? Hasonló kérdésekre kapnak választ a Gellért-hegy buja oldalában sétáló faluturisták, miközben a falu különleges ínyencségeit is megkóstolhatják.

 

A ’Falunap’ egy képzeletbeli zsákfaluba, Láposra kalauzolja el a nézőket/látogatókat, akik egy hátrányos helyzetű település lakóinak mindennapjaiba kapnak betekintést. Az előadásra egyaránt várjuk a társadalmi témák iránt érdeklődőket, a színház szerelmeseit, a séta és a gasztronómia rajongóit, és azokat, akik éppen gyerekükkel vagy kutyájukkal szeretnének kulturális élményben részesülni. Ha szívesen kimozdulnál a városból vidékre, de erre még sincs lehetőséged, mi helybe hozzuk a magyar falut.

 

Az előadást Durst Judit évtizedes kutatása inspirálta, amely olyan arcát mutatja meg a magyar vidéknek, és a hátrányos helyzetű közösségeknek, amelyet legtöbben aligha ismerhetünk. A darabot roma és nem roma színészek sokszínű társulata adja elő – éppen olyan sokszínű közösség, mint amilyenek a magyar falvak zömének lakosságát alkotják.

 

Előadások:

2020. október 1. 16:00 GELLÉRT-HEGY

2020. október 2. 16:00 GELLÉRT-HEGY

 

JEGYRENDELÉSI IGÉNYEDET SZÍNHÁZI ELŐADÁSUNKRA EZEN A E-MAIL CÍMEN JELEZD: INFO@INDEPENDENTTHEATER.HU

Jegyár: 4.000 forint/fő, amely magában foglal egy falunapi, jóízű vacsorát is. A járványra való tekintettel jegyvásárlás csak átutalással lehetséges.

Az előadás a Summa Artium és az Európai Unió “Kreatív Európa” keretprogramjának támogatásával valósul meg. 

Közreműködők

Szereplők:

  • Lovas Emília
  • Csányi Dávid
  • Stubnya Béla
  • Pászik Cristopher
  • Balogh Orsolya
  • Kőszegi Judit

Rendező: Balogh Rodrigó

Mozgásrendező: Nagy Henrik

Dramaturg: Illés Márton

Korrepetítor: Kovács A. Máté

Zene:  Csányi Dávid és Kovács A. Máté

Rendezőasszisztens: Dömötörfy Bóra

 

„A Falunapnak nagy érdeme, hogy a létrehozók nem a kriminalizáltság kategóriáiban gondolkodtak, amelyben csak tettes és áldozati szegény lehet; úgy mutatnak be egy jelenséget, hogy abban előzetesen elmélyültek, az egyes nézőpontokat pedig úgy rakják egymás mellé és egymásra, hogy tisztán kiderül, a rendszerproblémán az egyén egyértelműen rajtaveszt.”

Szinhaz.net

SELEJTESEK

„Miért, te tettél bármit bárki másért magadon kívül az életben? Te mit teszel azért, hogy jobb legyen az egészségügy? Hogy jobb legyen a betegeknek?”

 

Mit gondolunk az egészségügyről? Mi az, amit megéltünk, és mi az, amit csak feltételezünk egy kórházról? Milyen bosszantó várakozni, ha betegek és kiszolgáltatottak vagyunk? Milyen tapasztalataink és előítéleteink vannak azokkal a roma, droghasználó vagy éppen szélsőséges fiatalokkal kapcsolatban, akiket magunk mellett találhatunk egy kórteremben? Az egészségügy számos ponton támadható és mindannyiunknak van legalább egy horror története egy goromba nővérről, mogorva orvosról, kicsit sem tiszta kórteremről vagy elviselhetetlen betegtársról. De nézzük más szemszögből a kérdést, mit tehetünk a változásért? A Független Színház Magyarország produkciója eltérő szempontokat vet fel az egészségügy és általában az együttélés kapcsán. Az előadás négy fiatal történetét mutatja be, megismerjük betegségüket, egymáshoz való viszonyaikat, előítéleteiket egymással és a világgal szemben. A fiatalok mégis továbblépnek a panaszkodáson és a köztük lévő különbségeken, és együtt próbálnak tenni valamit.

 

Rendező: Balogh Rodrigó

Dramaturg: Illés Márton

Előadók: Balázs Barbara Godó Irén, Godó Katalin és Lakatos Dániel

Mozgásrendező: Horváth Gyula Antal

Vizuál: Illés Péter és Vincze Alina

Angol fordítás: Sipos Tímea

„A történet végén aztán az is kiderül, hogy a szereplők élete több
szálon összefügg. Van ezekben a fordulatokban egy kis melodráma, és
az egész darabon érződik a jól megcsináltság, a centizgető
kiszámítottság, a korrektség.”

Magyar Narancs

„A Balogh Rodrigó rendezte Selejtesek című darab összességében egy
nagyon érdekes keveréke a társadalmi felhívásnak és a színházi
előadásnak. Négy fiatal, amatőr színésszel a magyar társadalom
legégetőbb problémáit mutatja be: a romák helyzetét, a drogfüggőséget,
szélsőjobboldali gondolkodásmódot és az egészségügy állapotát.”

Contextus

Kaméleonlány

„Csak akkor tudjuk igazán megérteni a szeretteinket, ha nem elégszünk meg azzal, amit a szájuk mond. Ha tényleg együtt lélegzünk, eggyé válunk velük, mint egy kaméleon.”

 

Egy átlagosnak tűnő kamaszlányt kérdezget segítője, hogy megértse, miért tette, amit tett, miért akar úgy dönteni, ahogy. A lány emlékeket, élményeket elevenít fel, amelyek közül nem mindegyik a sajátja. Dédszülők, nővérek, tanárok, óvodás társak és osztálytársak viszontagságait követhetjük végig a különös képességekkel rendelkező lány meséjén keresztül, aki bármihez és bárkihez tud hasonulni, belenézni mások gondolataiba, emlékeibe, és nem szeretné mások példáját követni. A saját életét akarja élni inkább.

A szuperhős-történet a Független Színház „Roma Hősök” workshopjain résztvevő roma fiatalok és környezetük valóságos történetei alapján készült. Új megvilágításba helyezve a sokszínű és tudatos generáció tagjait. A színdarab számos, a roma fiatalok számára ismerős élethelyzetet kihívást mutat meg, mégis pozitív perspektívát mutat és sztereotípiákat cáfol meg.

Írta: Illés Márton

Rendezte: Szegedi Tamás

Előadja: Lovas Emília

Zene: Endrődy Szabolcs és Vincent Ribault

Jelmez: Gulyás Kinga

Vizuál: Vincze Alina

Rendező asszisztens: Mátravölgyi Dorottya

Előadás helyszíne: RS9 Színház Vallai kert, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 9,

Az előadás hossza: 50 perc

„Az előadás az eddig tündérien és szellemesen ábrázolt történetből
szinte mesébe fordul. S mi azt kívánjuk, legyen így. Győzzön a mesék,
a személyes hőstörténetek ereje a rendszerek fölött.”

Magyar Narancs

A legnehezebb szó

„Számodra mi a legnehezebb szó? Mi az a szó, amit nehezen mondasz ki és miért?”

 

A színdarab a Skóciában élő utazó cigányok („travellerek”) közösségéhez tartozó Jess Smith író, költő és storyteller állampolgári aktivitásáról szól.

Hősünk nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy bocsánatkérést követeljen a skót travellerek évszázados sérelmeiért az állam miniszterelnökétől.

A monodráma bemutatja Jess törékenységét és sziklaszilárd jellemét. Az asszony vallomásából megtudhatjuk, milyen támodásokkal kell akár szűk családja, akár a széles társadalom és a hatalom részéről szembesülnie annak, aki eltántoríthatatlanul harcol a céljaiért.

Hitvallása szerint néha az állampolgári engedetlenség marad az egyetlen eszközünk ahhoz, hogy érvényt szerezzünk a méltóságunknak. 

 

A színház képes változást hozni

Sokan gondolják azt, hogy a színház egy kedves tingli-tangli műfaj. Szórakoztat, talán még el is gondolkodtat, de nem képes befolyásolni a világot. Ez tévedés.

Jess Smith történetéből Richard R. O’Neill írt színdarabot, amelyet 2008-ban mutattak be az Edinburghi Storytelling Fesztiválon. A bemutatón Jess Smith találkozott az egyház vezetőivel, és ez a találkozás indította el az egyházban a travellerek évszázados sérelmeiről szóló gondolkodást. Richard R. O’Neill A legnehezebb szó című darabjának hatására a skót egyház 2012. május 25-én elnézést kért az elkövetett jogsértések és az embertelen bánásmód miatt.

Az előadás Nagy-Britannia-szerte számos egészségüggyel és közösségfejlesztéssel foglalkozó szervezet munkáját inspirálta. 

A darab hatására sok traveller nő kezdett el írni.

 

Írta: Richard R. O’Neill

Előadja: Dömök Edina

Fordította: Kondi Viktória

Lektorálta: Stemler Ágnes

Dramaturg: Illés Márton

Rendező: Balogh Rodrigó

Az előadás hossza: 30 perc

Interaktív feldolgozó foglalkozás hossza: 60 perc

„… az olyanfajta közösségi élmény, amelyben nem csak együtt nézünk
meg valamit, de azt utána akár vadidegen emberekkel meg is beszéljük,
aktívvá válunk mi magunk, nem csak a befogadásban, de a
véleménynyilvánításban, a kommunikációban is.”

Elteonline