ROMA HŐSÖK - IV. NEMZETKÖZI ROMA SZÍNHÁZI FESZTIVÁL

Roma Hősök – IV. Nemzetközi Roma Színházi Fesztivál

A Független Színház Magyarország 2020 október 21 – december 9. között, negyedik alkalommal rendezte meg a világ egyetlen nemzetközi roma színházi találkozóját – ezúttal az online térben. A fesztiválon évről-évre mutatkoznak be roma társulatok eddig hazánkban még nem látott előadásokkal. Célunk, hogy minél több roma hőstörténetet és a roma színház sokszínű értékeit bemutassuk. Idén nyolc újabb produkció mutatkozott be a fesztiválon, amelyek a túlélés és boldogulás témakörét járják körül.

Érdekel, hogyan vált milliárdossá egy romániai virágáruslány? Hogy mire képesek a roma cyber-boszorkányok? Milyen kihívásokkal kell szembesülnie a gyerekét egyedül nevelő, zsákfaluban élő, pénzkölcsönzéssel foglalkozó asszonynak? Milyen az élet egy osztrák menekülttáborban? Hogyan él túl egy roma közösség a második világháború idején Ukrajnában? Miért érezheti magát odúban élő állatnak egy roma művész? Hogyan lesz valakiből roma létére sikeres színházi alkotó? Vagy éppen, hogy vészeli át a karantén időszakát egy roma család, amelynek tagjai Európa eltérő országaiban élnek?

„Az elmúlt évszázadokban roma, cigány és traveller közösségek, ha valamit alaposan megtanultak ezen a kontinensen, akkor az a váratlan helyzetekre való gyors reagálás és alkalmazkodás. Az idei Fesztivál hívószavai a túlélés és a boldogulás. Ahogy mindenki másnak a pandémia időszakában, úgy nekünk is bőven van erről mondanivalónk, ami könnyen lehet, hogy számos ponton azonos a nézők megélt élményeivel és tapasztalataival. Bízunk abban, hogy a drámák erőt és hitet adnak a nézőknek a mindennapokhoz.” – Balogh Rodrigó a fesztivál főszervezője, a Független Színház Magyarország művészeti vezetője.

Bambina, a virágok királynője

A romániai virágárusok történetén keresztül a történelem izgalmas szelete bontakozik ki előttünk. Az első roma virágárusok megjelenésétől kezdve, a virágárus-dinasztiák térnyeréséig láthatjuk, hogyan idomultak az idők változásaihoz a romák, míg el nem érkezünk Lina Georgescu, más néven Bambina virágbirodalmának létrejöttéig. A valaha élt legsikeresebb roma üzletasszony megújította a virágkereskedelmet, ügyesen építkezve a kommunizmus alatt, és megbirkózva a rendszerváltás utáni szabadpiaci helyzettel. Legfőbb célja az volt, hogy támogassa a hozzá hasonló fiatal roma nőket, ezért csak velük volt hajlandó dolgozni. Életének számos részletét egyik fiával készített interjúk alapján alkotta meg az ARTHUB csapata.

Írta: Alex Fifea, Zita Moldovan, Andrei Serban.

Szöveg és dokumentáció: Alex Fifea, Andrei Șerban,
Nona Șerbănescu, Mihai Lukács, Zita Moldovan

Falunap – Amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra!

Lápos bármelyik falu lehetne ma Magyarországon: a napi megélhetésért küzdő, jobb és rosszabb, de mindenképp szerethető lakosokkal. Az évente megrendezett falunapra városi nyomorturisták látogatnak el, és a szegényes, de leleményes falucska ünnepnapján túl igazi emberi tragédiákba is belebotlanak a gasztro-színházi előadás résztvevői. Mennyi esélye lehet itt egy gyerekét egyedül nevelő cigányasszonynak, munkalehetőség nélkül? Hol a remény, amikor a legnagyobb jószándék is csak ellenünk fordítja a számunkra fontos embereket? Mi kell ahhoz, hogy a gátlástalanság útjára lépjünk, amikor már végképp nincs kiút? Hol a határ emberség és embertelenség között? Hasonló kérdésekre kapnak választ a Gellért-hegy buja oldalában sétáló faluturisták.

Író-rendező: Balogh Rodrigó
Dramaturg: Illés Márton
Szereplők: Lovas Emília, Csányi Dávid, Stubnya Béla, Pászik Cristopher, Balogh Orsolya, Kőszegi Judit

A cigányvajda

Az ukrán Romance színház a második világháború alatt elhunyt romák emlékére hozta létre az előadást. A cigányvajda nemcsak a cigányokról, és nemcsak a cigányoknak szól. A színdarab az emberek belső világát, a jó és a rossz erők küzdelmét mutatja be. Pozitív történetek láthatók érzelmekről, helyes cselekedetekről, önfeláldozásról, mert a szeretet és az együttérzés a legnehezebb időkben is segítséget nyújtanak.

Író-rendező: Igor Krikunov

Perkucigó – Fekete-Lovas Zsolt élettörténete

Fekete-Lovas Zsolt egyéni, stand-up elemekkel gazdagított koncertszínházi előadása, ami az identitásválság jeles példája. Romániai magyarként, eltitkolt cigány származással meglepő helyzetekbe sodródik. Az előadás egy párbeszéd a nézők és az alkotó között a cigányok sorsáról, főként a romániai egészségügyi rendszerben tapasztalt megkülönböztetésről.

Előadja: Fekete-Lovas Zsolt
Írók: Székely Csaba és Fekete-Lovas Zsolt
Rendezők: Fekete-Lovas Zsolt, Bordás Attila, Dávid Péter

Európai család

A karantén más-más helyen éri egy roma család különböző tagjait. Kizárólag videóchaten keresztül tudják tartani a kapcsolatot egymással, elszigetelten kell szembenézniük veszteségeikkel és kihívásaikkal, a közöttük meghúzódó rejtett konfliktusokkal és titkokkal. Egy ponton úgy tűnik, itt már csak a csoda segíthet. Az előadás valós történetekből született, Európa különböző pontján élő, karanténba kényszerült roma emberek személyes élményei alapján.  A közreműködő művészek saját otthonaikból végezték az alkotómunkát, ami jó példa arra, hogyan lehet a fizikai határokat áthidalni a színház iránti szeretet jegyében.

Szereplők: Sonia Carmona Tapia, Lakatos Lucia, Richard R. O’Neill, Sebastiano Spinella, Szegedi Tamás
Írta: Richard R. O’Neill
Közreműködők: Sonia Carmona Tapia, Lakatos Lucia, Richard R. O’Neill, Sebastiano Spinella, Szegedi Tamás, Jaime E. Vicent Bohórquez
Rendezte: Balogh Rodrigó, Illés Márton, Illés Péter

Romacen- A boszorkányok kora, roma fantasy

A Giuvlipen társulat „Romacen – A boszorkányok kora” című előadása hat roma cyber-boszorkány történetét meséli el, akik egy különálló, futurisztikus társadalmat hoztak létre: Romacent. Az utópisztikus, feminista berendezkedés saját norma- és szabályrendszer szerint működik, és létrejöttének oka, hogy tagjai nem kérnek többé a fehérek elnyomásából. A technológia és techno-varázserő felhasználásával lehetővé válik az időutazás, humanoid robotok megalkotása, és egy irányított kibertámadás a nem romák ellen. A darab fontos kérdése, hogy eredeti eszméjéhez hűen az új világ valóban szolidáris tud-e lenni?

Író: Mihaela Drăgan
Rendező: Tina Turnheim

Hősök

A bécsi Romano Svato társulat előadásában három különböző kultúrából érkező nőt tartanak előzetes fogvatartásban, amíg a menedékjoguk elbírálására várnak Ausztriában. A „szabadság földjén” szerzett első tapasztalataik megkérdőjelezik a „mindenttudó nyugat” gyakorlatának erkölcsét. Az iráni és szír nő, valamint a koszovói roma asszony egyformán tapasztalják meg az embertelen bánásmódot, a férfi fogvatartók és a bevándorlási tiszt brutalitását, valamint a hosszú órákig tartó kihallgatásokat, miközben a biztonság reményében menekültek el otthonaikból. Vajon mi mit tehetünk értük?

Írta: Sandra Selimovic, Simonida Selimovic, Marianne Strauhs

Rendezte: Sandra Selimovic
Szereplők: Simonida Selimovic, Ivanana Nikolic, Mateja Maded, Jörg Waltenberger
Kamera és vágó: Peter Sihorsch

Látlak – Franz Kafka: Az odú c. novellája alapján

A történet egy kistestű ragadozóról szól, aki a föld alatt él otthonában, amit saját maga épített. A célja, hogy megvédje magát a világtól, annak vélt és valós veszélyeitől, de ennek révén el is zárja magát a külvilágtól, és a biztonságot nyújtó odú saját félelmeinek börtönévé válik. A berlini Rroma Act társulat előadása egyfajta paródia a bezárkózó nemzetállamokról és a polgárságról.

Közreműködők: Estera Stan, Nebojša Marković,
Slaviša Marković