KOSOVO MON AMOUR – HÁBORÚS TRASH HAT RÉSZBEN

A több mint húsz éve lezárult kosovoi háborúba enged bepillantást Ruždija Sejdovič és Jovan Nikolič színdarabja, amely az európai roma drámairodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása. A nemzetközi színházi világnap előtt tisztelegve, a színdarabot 9 kiváló roma színész tolmácsolásában, felolvasószínházi keretek között mutattuk volna be az RS9 színházban. A jelenlegi helyzethez igazodva, új műfajban, telefonnal, főként a színészek élettereiben forgatott videós összeállítás formájában tekintheti meg a közönség, 2020. március 27-én, 21.00-tól A Független Színház Magyarország közösségi média felületein.

Hogyan védhetjük meg a családunkat, tulajdonunkat, identitásunkat? Mi az a pillanat, amikor menekülni kell, és hova menekülhetünk, amikor mindenütt harcok dúlnak? Hova vezethet a gyűlöletkeltés egy olyan társadalomban, ahol évtizedeken keresztül a békés együttélés volt jellemző? Ilyen és hasonló, napjainkban is aktuális kérdéseket vet fel a színdarab. Ez a színdarab a nagyon is létező roma középosztályt helyezi fókuszba, a cigánytelepi nyomor helyett, amely a kosovói háború idején a szerbek és albánok tűzkeresztjébe került. A produkciót hat részletben mutattuk be.

Szereplők: Boda-Novy Emília, Budai József, Csiki Gellért, Farkas Rozália, Kazári András, Lakatos Dániel, Pászik Cristopher, Szegedi Tamás, Varga Norbert

Zene: Babindák István, Kovács A. Máté

A sorozat a hivatalos YouTube csatornánkon érhető el.

A produkció a Goethe Intézet Budapest támogatásával jött létre.

RIKÁRDÓ KIFŐZÖTT VALAMIT

Rikárdó kifőzött valamit… címmel a Goethe Intézet rendkívül sokoldalú rendezvényt szervezett Budapest nyolcadik kerületében 2017. október 28-án. Ehhez a rendezvényhez a Független Színház Magyarország csapata is csatlakozott.

Történet-kommandó a nyolcker terein és kocsmáiban.

A Független Színház csapata személyes történeteket gyűjtött a Teleki téri piacon, emellett személyes interjúkat is készített roma alkotókkal és művészekkel. Az összegyűjtött történetekből összeállítottunk egy előadást, amelyet az esemény zárásaként elő is adtunk.

KUTYAVIADAL

Szerinted is túl sok az ellenségkép és a gumicsont ahelyett, hogy valódi problémákról és megoldásokról legyen szó? A Független Színház és a Közkép benéz a dolgok mögé, ahova se mi, átlag emberek, se az újságírók nem merészkednek. Merj te is továbbgondolni híreket, megmutatni, ami eszedbe jut – csak azt ne hidd, hogy nálad van a bölcsek köve.

Mi nem hisszük. Csak fiatalok vagyunk, illetve kevésbé fiatalok. Cigányok, és nem annyira cigányok. Csórók és egész jómódúak. Nem akarjuk, hogy egyfolytában, mindenféle módon megosszanak minket. Inkább megosztjuk mindazt, amiben pörgünk, és kíváncsiak vagyunk a Ti meglátásaitokra is. Talán ha nem vesszük túl komolyan magunkat, és nem dőlünk be minden megosztási szándéknak, még alakítani is tudunk azon a világon, ami mindannyiunké. Ha videóinkban bármilyen hasonlóságot fedezel fel valós eseményekkel és személyekkel, az csak a véletlen vagy a valóság műve lehet.

A filmet készítették: Balogh Rodrigó, Illés Márton, Kodolányi Sebestyén, Kondi Viktória, Kónya Klára, Rábavölgyi Tamás, Szegedi Tamás András

KÖZMUNKA, AVAGY “ARBEIT MACHT FREI”

a Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó akciószínházi előadás

Társadalmi, politikai rendszerünk igazolásának egyik kiindulópontja az a paradoxon, miszerint társadalmi egyenlőtlenség viszonyai között az alávetett csoportok nyilvánvaló érdekeikkel ellentétben is hajlandóak a fennálló rendszer támogatására.

A rendszerkritika szerencsére domináns alapállás társadalmunkban, még azok körében is, akik épp haszonélvezői mindenféle jövő-menő rendszereknek. E rendszerkritika erőre kap, ha a változás lehetősége felmerül, és kiterjedt apátiává szűkül, ha az valószínűtlennek tűnik. A nézők egy „jól működő” közmunkatábor keretében üzemelő archivációs központ látogatóiként, interaktív módon ismerhetik meg az itt élő közmunkások és vezetőik mindennapjait.


Szereplők:
Balogh Rodrigó, Dömök Edina, Illés Márton, Jászberényi Gábor/Feldesz Gergő, Kodolányi Sebestyén, Orsós Sándor, Rábavölgyi Tamás, Szegedi Tamás András, Váradi Krisztina

SZENT TEHENEK

2014. március 27-én, a Nemzetközi Színházi Világnapon mutattuk be a Szent tehenek című előadást, amely társadalmunk megszokott és jól bevált kirekesztő gyakorlatait mutatta be.

A budapesti Fővám tértől induló utcaszínházi előadás hat kiváló szereplője az alábbi témák mentén kalauzolja azokat, akik ezen a napon sem jutottak el színházba:

  • jó világ: nagypolitikai korrupció;
  • a balhét el kell vinni: bűnbakképzés, pártállástól függetlenül hazai politikusok uszító retorikái;
  • a sajtó visszaböfög: rasszista médiakép;
  • a fagyi visszanyal: a társadalomban gyűlölet-cselekedetek formájában gyűrűzik tovább a probléma;
  • nem teszünk semmit: még mindig van mit elvenni a nőktől;
  • van lejjebb: porba tiport emberi méltóság;
  • zúzzunk innen: a fenti probléma-puttony országukat elhagyni kényszerülő gazdasági menekültek sokaságát eredményezi.

Dramaturg: Illés Márton
Rendezőasszisztens: Fátyol Hermina
Rendező: Balogh Rodrigó

Szereplők: Budai József, Horváth László, Krasznahorkai Ágnes, Kroó Balázs, Nyárai András, Lakos Száva

 

Kitágított terek – fél évszázad cigánykodás és parasztkodás

Filmek, korrajzok és szabad látásmód

A filmek különös emlékezeti helyek. Bejárásukhoz – elmosódottságuk miatt – nem láthatunk hozzá felkészületlenül, útmutatók nélkül.

Kiterjesztett mozi a Független Színház művészeinek előadásában, ahol filmszereplők, nézők, alkotó művészek, szimpózium előadók megtalálták a helyüket. A filmrészlet-összeállítás a 2014. január 10-én megvalósult szimpózium előadásaihoz idézte meg azt a társadalomtörténeti hátteret, amelyben az előadók kulturális irányelveiket kigondolták. Előadásunk a filmek narratív, a mozi szociokulturális terének kitágításával a néző befogadási folyamatába kívánt beavatkozni: a „visszakérdezés” performatív aktusával létrehoztunk egy reflexív pozíciót. Továbbá számos kérdést tettünk fel a korszak napjainkba is átívelő, „cigánykérdésként” tematizált, kulturális és/vagy társadalmi okokra visszavezetett problémaköréről. Az előadás egyik fontos kérdésköre volt, hogyan képes a mindenkori hatalom az ideológia leple alatt több/kevesebb sikerrel elfedni az elnyomó politikákat, elfojtani vagy eltorzítani a magyarországi cigányság önszerveződési törekvéseit.

  • Cigányok – dokumentumfilm, 1962 R.: Sára Sándor
  • Vannak változások – dokumentumfilm-részlet, 1979 R.: Gulyás Gyula, Gulyás János (részlet)
  • Cséplő Gyuri – játékfilm, 1978 R. : Schiffer Pál (részlet)
  • A válogatás – dokumentumfilm-részlet, 1970 R.: Gazdag Gyula
  • Rongyos hercegnő – dokumentumfilm-részlet, 1975 R.: Dárday István
  • Tollfosztás – játékfilm-részlet, 2012 R.: Illés Márton, Balogh Rodrigó és Maly Róbert

Az előadás közreműködői:

Balogh Rodrigó – Művész-pedagógus
Boros Tamás – Jogvédő aktivista
Illés Márton – Kormányzat
Szegedi Tamás – Vállalkozó

Kurátor: Pócsik Andrea

Szemétálmok - Földevők

A Független Színház Földevők című performanszában európai kortársaink mesélnek életükről, gondolataikról. 2124-ben már minden élelmiszer kifogyott, és csak egy mutáns faj tagjai: a földevők maradtak életben az egykori emberiségből.

 

Ez csak Sci-fi. A valóság sokkal izgalmasabb. A Földevők performanszban európai kortársaink mesélnek életükről, gondolataikról. Az általuk felvetett környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági problémákra saját válaszainkat csak mi magunk adhatjuk meg.

A Föld Napja alkalmából a Millenáris zöld gyepén összeverődő polgártársak számára a színház Peer Gynt ösztöndíjasai újrahasznosított alapanyagokból készült viseletben jelenítik meg a nyolc európait.

 

Író: Illés Márton
Rendező: Balogh Rodrigó
Koreográfia: Lisztóczky Hajnal
Jelmezterv és kivitelezés: Dani Boglárka, Paráda Zsolt
Zene: Mészáros Zsuzsanna (Marge), Papp Tamás (Tmx)
Helyszíni technika: Farkas Áron

 

Szereplők: Ádám Orsolya, Barabás Anna, Boros Tamás, Csiki Gellért, Farkas Franciska, Nyárai András, Oláh Edmond,
Ónodi Péter

SZEMÉTÁLMOK

Állampolgárok kezdeményezése, akik azért dolgoznak, hogy a lomtalanítások ne szűnjenek meg, hanem örömteli közösségi eseményekké váljanak, ahol – művésztrénerek vezetésével –eltérő hátterű gyerekek együtt hoznak létre művészeti alkotásokat lomokból, utcai performanszokat a semmiből. A megmozdulások résztvevői a művészetekhez és egymáshoz is közelebb kerülnek, megélik, hogy értéket teremtenek a szemétből, és alakítani tudják környezetüket.

Hisszük, hogy az utca tökéletes helyszín a művészetoktatásra, a találkozásra, a közös alkotásra és sikerre, amiben minden járókelőnek szerepe van, függetlenül attól, hogy honnan jön, és merre tart…

Szemétálmok blog