Aktuális előadásaink

Apák és fiaik trilógiájának második része Holdosi József 1978-ban kiadja Kányák című regényét, mely hatására mind az író, mind a kiadó ellen feljelentést tesz a szerző nagyapja. Mit mutathat meg a saját közösségéből, az életéből egy író? És mennyiben védhető az alkotói szabadság a vádlottak padján? A per és a regény, illetve a valóság és a fikció keresztmetszetének történetét énekli

Sándor szabad filmrendező szeretne lenni, de a kelet-európai diktatúra, amiben él, beleszól abba, hogy miről készíthet filmet. Továbbá nemcsak szakmai életét határozza meg a pártpolitika, hanem magánéletében, társas kapcsolataiban is teret nyer, sőt, még a hálószobájába is befurakszik. Mit tehet egy művész, akit a megfélemlítés eszközével évtizedekre magához láncol az elnyomó rendszer? És mit tehet a boldogulásért egy kisebbség, amely papíron nem is létezik?

Milyen egy jó lány? Aki kávét főz a szüleinek? Aki segíteni akar a családján? Aki virágot szed az anyukájának? Aki megvédi magát a gyanús alakoktól? De vajon, ha mindezt megteszi, miért érzi úgy, hogy valamit mégis elrontott? Szivacs világgá megy!

Eltűnt a mészáros. 131 romát elítéltek. Nincs holttest. 41 romát nyilvánosan kivégeztek. Nincs még mindig holttest, se bizonyíték. Csak vallomások, amiket kínzások közepette csikartak ki. A sötét középkorra emlékeztető történetnek, állít emléket a Független Színház Magyarország új előadása, az Emberevők.

Egy átlagosnak tűnő kamaszlányt kérdezget segítője, hogy megértse, miért tette, amit tett, miért akar úgy dönteni, ahogy. A lány emlékeket, élményeket elevenít fel, amelyek közül nem mindegyik a sajátja. Dédszülők, nővérek, tanárok, és osztálytársak viszontagságait követhetjük végig a különös képességekkel rendelkező lány meséjén keresztül, aki bármihez és bárkihez tud hasonulni, belenézni mások gondolataiba, emlékeibe, és nem szeretné mások példáját követni. A saját életét akarja élni inkább.

Miközben sokan a cigányok zömét munkanélkülinek látják, régóta kiemelkedő szerepük van a roma munkásoknak abban, hogy házak épüljenek Magyarországon. Kezdetben a vályogtégla vetés területén, később a téglagyárakban majd általában az építőiparban lett egyre fontosabb szerepük a romáknak, akik olykor identitásukhoz ragaszkodva, máskor inkább azt feladva próbáltak boldogulni.

A hét krajcár most a férfi zsebében lapul. Aznap, amikor megtalálta azokat, elvesztett valamit. Valamit, ami nem pótolható. Emlékei felidézésén keresztül visszatér gyermekkora fordulópontjához, ahhoz a naphoz, amikor a játék hirtelen valósággá fakult. Így kerülünk be Móricz Zsigmond novellájának világába, ami nem csak a szegénységről mesél, de az önfeláldozó szülői szeretetről is.